Ballada tervezés

    A mai napon úgy döntöttem, hogy megírom legújabb balladámat. Amely hat év eseményeit meséli el. Szereplői: a fiatal feleség  (Erzsébet), férj (Pista) , a szomszéd asszony (Margit néni) és Pista szeretője a kocsmáros felesége (Ágnes).A történet egy kis faluban, a Tisza mentén játszódik.                   A ballada története : Amikor Margit néni kint a kertben kapál megpillantja a szomszéd Pistát, aki még csak nem rég nősült, mégis egy másik asszonynak udvarol.Így hát Margit néni jobbnak látja, ha elmondja Erzsébetnek, Pista feleségének, hogy mit látott a minap.Amit fiatal feleség fülébe jut, hogy férje megcsalja egy másik asszonnyal. Azonnal elmegy idősebb barátnőjéhez Ágneshez, hogy elsírja bánatát és elmondja, hogy megszakad a szíve. A nő megjátsza magát, hogy milyen együttérző, de közben ő az akivel Pista összejár.

      Ágnes rájön, hogy az öreg szomszédnéni bármikor felismerheti, mivel a kocsmáros felesége, ezért úgy dönt, hogy megszabadul tőle, de hogy gyanúba ne keveredjen, egyik alkalommal mikor Pista áthívja magához, ellopja Erzsébet gyönyörű egyedi mintával díszített kendőjét. Másnap éjszaka nagy vihar tombol a faluban, mindent felforgat az ég villámokat szór melyek belecsapnak egy-egy fába.Túl veszélyes volna kimenni az éj közepén a házból bárkinek is, hiszen a Tisza is kiáradt. Éppen ezért senki nem mert kimerészedni,  és éppen ezért Ágnes élt a lehetőggel és átküzdötte magát a kiáradt Tiszán csakhogy gonosz tervét véghez vigye. 

   Mikor a rendőrök megmutatják Pistának a bizonyítékot felesége ellen azonnal felismeri. Ám pontosan tudja, hogy felesége soha nem bántotta volna kedves szomszédjukat egyből tudja, hogy ki a gyilkos, de nem mondhatja el mert akkor kitudódna hogy milyen viszonyban van a kocsmáros feleségével. Erzsébet már a végtelen, sötét erdőt járta amikor a nagy szomorúsága végett öngyilkosságot követ el.                                            Pista otthon az idő múltával is várja haza szerelmét kit már több hónapja nem látott. Az erdész hozza a szomorú hírt, mibe a férj teljesen belebolondul és tudatba, hogy az ő és szeretője hibája kedvese elvesztése, ezért kínozza a bűntudat. Pista teljesen megbolondul és bosszút akar állni szeretőjén kedvese elvesztéséért, ezért agyondöfi Ágnest egy saját maga által készített tőrrel.          A börtön sötétjében öt éve csak kedvesét látja hófehér galamb képében mely ma szárnyait takará örökre homályos szemére szemére.

    A szereplők lelkiállapota: Erzsébet amikor megtudja hogy férje megcsalja teljesen összetörik, amikor férje nem védi meg csalódott és szomorú és ezek miatt lesz öngyilkos.

Pistát az elején nem érdekli Erzsébet szenvedése és amikor bebizonyíthatná szerelme ártatlanságát gyáva módon inkább hallgat nehogy kitudódjon viszonya Ágnessel.

Amikor felesége nem tér haza akkor jön rá hogy ő volt az akit mindig is szeretett, és kínozza a bűntudat,de amikor az erdész elmondja hogy Erzsébet már nem tér vissza akkor teljesen belebolondul a felesége elvesztésébe. Ezért bosszút áll Ágnesen amiért miatta feleségét gyilkossággal vádolták. A börtönben már csak képzelete játszik vele amikor egy fehér galambban feleségét látja itt már megbizonyosodhatunk a megőrüléséről. 

  Ágnest nem érdekli házasságtörése és az ezzel okozott fájdalom barátnőjének, nem bánja meg tetteit és még gyilkosságot is elkövet részben azért, hogy végleg eltűntesse Erzsébetet.

   A gyikosság éjjelén az időjárás utal a tragikumra. A sötét börtön a bűnhődésre , a végtelen sötét erdő Erzsébet lelkiállapotára,az idő múlása a feleség visszatérésének valószínűtlenségére utal.

  A balladai homályt úgy szeretném elérni, hogy kihagyom a gyilkosság módját és hogy hogyan fedezik fel a Margit néni holttestét és az időtartamot, nem tudjuk meg azt sem, hogy mikor megy el Erzsébet és azt sem tudjuk, hogy mennyi idő telt el öngyilkosság elkövetéséig és a holttest megtalálásáig. Ágnes meggyilkolása módját,és idejét sem tudjuk meg.

  Párbeszédet is szeretnék a balladába a szereplők közé, amitől egyértelműbbé válnának az utalások vagy éppen azért, hogy még titokzatosabbá váljon a történet. Arra is gondoltam, hogy Pistának a halála előtt még lehetne egy hosszabb monológja amivel egyértelműbbé tehetem az utalásokat.

  A befejezés zárt és egyértelmű ezért ahhoz már nem fűzök semmit.

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor forradalmár, és egyben a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagyon hazafias költő volt, mint ahogy azt sok versében is feltűnteti. Úgy gondolta, hogy mint költőnek elsődleges feladata a nép vezetése. Művészi öltözékében (lila frakk, sárga gombokkal) is megnyilvánult különlegessége,egyénisége. Nagyon tudatosan építette imidzsét, így ennek köszönhetően ő volt az első, aki meg tudott élni a költészetből. Petőfinek nagyon sok egymástól eltérő szerepe volt, például a józan polgár, a népvezér és a humoros, pajkos mókamester. Azonban nem csak szerepei, hanem versei között is vannak nagyon eltérő, változatos témájúak. Például: A természet vadvirága és a Dalaim című versei.
     A természet vadvirága című vers 1844 decemberében íródott és a Pesti Divatlapban jelent meg. Ez a vers egy ironikus, gúnyos válasz azoknak az embereknek, akiktől negatív kritikát kapott, mert nem felelt meg a korbeli elvárásoknak. A vers műfaja ars poetica, már a kezdősorokból is érzékelhető a költő haragja, indulatossága "Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek"
A mű hangvétele fenyegető és határozott. A  legkiemelkedőbb eleme a szabadság eszméje, amely ebben esetben költészetére és saját magára vonatkozik."Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok[...]
A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.''
Vilagszemlélete már a romantika hatását mutatja.
   Dalaim című verse 1846-ban íródott. Műfaja ars poetica jellegű. Változatos lelkiállapotát fejti ki. Azt is bemutatja, hogy többnyire mi szokta megihletni, mint például: a merengő hangulat, a gondtalanság, a mámoros jókedv és a szabadságvágy. Több költői eszközt is feltűntet, például: metaforákat, hasonlatokat.A vers hangneme szentimentális, stíusa romantikus. Versszakról versszakra változik az érzés és a hangulat. A lelkiállapotkat jelképekkel fejezi ki. Például: ábrándos könnyelmű, bortól mámoros, a villám pedig a harag jelképe.  A vers során Petőfi a saját érzéseitől  és témáitól eljut, a közösségi témákig. Ennél a versnél azonban a világ és a nemzeti szabadság emelkedik ki.
   Bár mindkét versben felűnik a szabadság eszméje mégis más jelentéssel bír.

Anyegin

A mű elején megismerkedhetünk a főszereplőnkkel Anyeginnel. Anyegin egy viszonylag művelt úriember, aki mindezek mellett nagyon értelmes, mindenről tud beszélni, nem érdekli a vagyon sem az örökség, nagyon ért a nőkhöz mégis elege van az emberek társaságából. 

  Vidéken találkozik az ifjú Lenszkij-jel, akivel később legjobb barátokká válnak. Barátja kedvese Olga.

   Tatjana, Olga testvére egy bálon találkozik Anyeginnel, akibe szinte első pillantásra beleszeret. Tatjana egy félénk vidéki lány, aki végül úgy dönt, hogy leírja egy levélben Anyeginnek az iránta való érzéseit. Így a lány kiszolgáltatottá válik, és fél, hogy Anyegin nem viszonozza majd az érzéseit. A leveléből kiderül, hogy szégyelli magát, mint ahogy az is, hogy nagyon szenved ettől a reménytelen szerelemtől. Amit Anyegin később vissza is utasít.

   Hat évvel később Moszkvában Anyegin ismét találkozik Tatjana-val, de akkor már Tatjana sokkal magasabb társadalmi réteghez tartozik, mint Anyegin. Hozzáment egy tábornokhoz, ami azzal járt, hogy az új ranghoz méltó személyiség-fejlődésen ment keresztül. A címe megkövetelte a félénk lány gyors felnőtté válását. A főszereplőnk megtudja, hogy Tatjana férjezett, amitől először meglepődik, majd még nagyobb vonzalmat érez a lány iránti elérhetetlenség miatt.

    Tatjana ekkor már jóval komolyabb és elegánsabb. Amikor Anyeginnel beszél közömbös és kimért, szinte már-már elutasító, de még mindig szerelmes belé.

     Anyegin szerelmesleveleket küld Tatjanak, mint egykor a lány tette, de mivel nem érkeznek válaszok személyesen is meglátogatja. Anyegin érzelmekkel teli, gyengéd személyiséggé fejlődik ez idő alatt.

      Tatjana, találkozásukkor igazán erős nőként viselkedik, de végül ő maga is beismeri Anyeginnek, még mindig szereti. Anyegin reményeit mégis szétzúzza, mikor közli vele, hogy akkor is hű marad férjéhez. Tatjana lezárja a beszélgetést, és magára hagyja Anyegint.

Anyegin végül összeomlik az elutasítástól, és a szerelmük okozta szenvedésektől, majd távozik Tatjana életéből.

Tatjana személyisége: A vidéki, félénk, szelíd, önbizalomhiányos teremtésből egy komoly címmel rendelkező, erős, magabiztos, határozott személyiségű úri hölgy válik.

Anyegin személyisége: A magabiztos, erős, elköteleződésre képtelen férfiból egy gyenge,félénk,érzelmes férfivá válik.

   

Estve

Egy szikláról néztem a naplementét,csend volt csak a sziklának csapódó hullámok hangját, a sós víz áramlását és a vízi madarak énekét hallottam. A távolban nem láttam semmit csak a gyönyörű tenger vízét, melyet a nap tükröződése vörössé színezett. Amikor láttam, hogy a hullámok hátán csillogó napfény kezd eltűnni,rájöttem, hogy hamarosan a holdfénye fog csillogni, és tükröződni a tenger immár sötét vizén.

Csillagok százait látom az égen és míg e látványban gyönyörködöm megérint a hűs tengeri levegő és az este hidege. Magányomban elkezdek gondolkodni azon, vajon miért rekeszt ki egy embert többi embertársa, úgy hogy az illető nem adott okot arra, hogy csak úgy bántsák, mert mondjuk nem felel meg valamilyen elvárásuknak vagy mert nem tudja magát megvédeni azoktól az emberektől akik a kárát akarják. Így felmerül bennem az a kérdés,hogy vajon milyen embernek kell lennie annak a személynek, aki azt élvezi vagy éppen viccesnek tartja egy másik ember bántalmazását vagy megalázását?! Mégis milyen erősnek kell lennie a bántalmazott félnek lelkileg ahhoz ,hogy nap mint nap elviselje azokat az embereket akik pokollá teszik a napjait?! Csak azért mert nem tud kinek szólni vagy mert fél ,hogy úgysem hinnének neki. Tudja, hogyha a sarkára állna akkor csak rontana a helyzetén és még többet kéne elviselnie a bántalmazásokból. Amikor felébred azt várja,hogy vége legyen a napnak és csak teljen az idő míg eljön az a nap amikor már soha többé nem kell találkoznia azokkal az emberekkel akik évek óta megalázzák. Ezért arra jutottam, hogy az lenne a legjobb döntés ha barátaira támaszkodna és nem törődne a rosszindulatú emberekkel ,így könnyebben tudná boldogabbá tenni a napjait.

Ez a magány és sodródás nem más mint egy hullám a végtelenül csillogó esti tengerben. Elsöprő erejét, mit magával hoz, a part csillapítja. A part, amely a hajótörtött embert is megmenti a fulladástól, és attól, hogy egy ilyen hullám maga alá gyűrje, s eltemesse mélyen.